Vizsgázóknak szóló részletes tájékoztató


Megjelenés az írásbeli vizsgán

A vizsgázó köteles az írásbeli kezdete előtt fél órával megjelenni, helyét a - felügyelőtanár útmutatása alapján - elfoglalni, személyi azonosságát a felügyelő tanárnak igazolni. Minden, a vizsga menetével nem összefüggő tárgyat - mobiltelefont kikapcsolva - az erre kijelölt asztalon elhelyezni.


A vizsga megszakításának következményeiről

Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget egy időben egy vizsgázó hagyhatja el. Ha a vizsgázó a vizsgáról engedély nélkül eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból eredménye elégtelen, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.


A használható segédeszközökről


A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni.
A vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapokon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni.

Abban az esetben, ha az írásbeli vizsgarész több feladatlapból (dolgozatrész) áll (pl. idegen nyelv), az egyes dolgozatrészek megoldására adható idő lejártával a vizsgázótól a dolgozatrészt (első rész esetében a borítékba helyezve) át kell venni.
A megoldási idő leteltével a vizsgázó a dolgozatrészt a piszkozat és a feladatlap üresen maradt részeinek áthúzása, valamint a pótlapokra és a piszkozati lapokra vonatkozó táblázat kitöltése után az asztal bal oldalán elhelyezi. 

A felügyelő tanár kiosztja a következő dolgozatrész feladatlapját. Ezek után összeszedi az előző dolgozatrész feladatlapjait, majd ellenőrzi, hogy a vizsgázó feltüntette-saját nevét, a vizsgatárgy nevét és szintjét, a vizsganap osztályát, keltét a borítékon,valamint az esetleges vizsgatárgy-specifikus információkat a dolgozatrészen. A felügyelő tanár ellenőrzi azt is, hogy a vizsgázó a feladatlapon és a pótlapokon is feltüntette-e a saját nevét.

A borítékot nem zárja le! 
A borítékokat úgy helyezi el a tanári asztalon, hogy az biztosítsa a következő dolgozatrész zökkenőmentes elhelyezését a borítékban.

Ha az írásbeli egyetlen feladatlapból áll, a rendelkezésre álló idő letelte után a felügyelő tanár a dolgozatokat beszedi. Avizsgázóval közösen ellenőrzi a tisztázati és piszkozati lapokat tartalmazó táblázatba beírt adatok helyességét. Ellenőrzi, hogy a vizsgázó feltüntette-e saját nevét, a vizsgatárgy nevét és szintjét, osztályát, a vizsganap keltét a borítékon, valamint az esetleges vizsgatárgy-specifikus információkat a dolgozatrészen. Továbbá a felügyelő tanár ellenőrzi azt is, hogy a vizsgázó a feladatlapon is feltüntette-e a saját nevét.

A vizsga végén a felügyelő tanár a vizsgázó jelenlétében a borítékot leragasztja, majd a vizsgázó távozik a vizsgára elkülönített épületrészből.


A szabálytalanságról és annak következményeiről


(Meg nem engedett segédeszközt használ, vét a magatartási szabályok ellen stb.)

Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát.

A szabálytalanságról jegyzőkönyv készül, melyet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó ír alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. A szabálytalanság elbírálására a vizsgabizottság jogosult, amely az előzetes értekezleten szükség esetén az érintetteket meghallgatja.

Ha a vizsgázó szabálytalanságot követ el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntéseket hozhatja:
A vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt.adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.


A dolgozatok megtekintésének lehetőségéről

A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet.

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket a vizsgázónak meg kell téríteni.

A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani.

A vizsgázó a szaktanári értékelésre vonatkozó esetleges észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - 16 óráig -adhatja be az iskola igazgatójának. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül a vizsgázó igazolási kérelmet terjeszthet elő, és leadhatja az észrevételeit. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.

Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető.


Összefoglaló az egyes vizsgatárgyak írásbeli feladatairól


 Magyar nyelv és  irodalom

 Két független feladatsor: 60 perc után az elsőt be kell szedni, ezután lehet kiosztani a másodikat (időtartama: 180 perc)

 Matematika

 Két független feladatsor: 45 perc után az elsőt be kell szedni, ezután lehet kiosztani a másodikat (135 perc) A II. rész feladatlapján  ellenőrizni kell, hogy beírta-e a vizsgázó a nem választott feladat sorszámát.

 Történelem

 Összefüggő

 Angol nyelv

 Négy független feladatsor egyenkénti osztással:
 60, 30, 30, 60 perc

 Német nyelv

 Négy független feladatsor egyenkénti osztással:
 60, 30, 30, 60 perc

 Fizika

 Összefüggő.
 A feladatlapon ellenőrizni kell, hogy beírta-e a vizsgázó a választott feladat sorszámát.

 Kémia

 Összefüggő.
 A feladatlapon ellenőrizni kell, hogy beírta-e a vizsgázó a választott feladat sorszámát.

 Földrajz

 Két független feladatsor: 20 perc után az elsőt be kell szedni, ezután lehet kiosztani a másodikat (időtartam: 100 perc)

 Biológia

 Összefüggő

 Informatika

 Összefüggő

 Művészettörténet 

 Összefüggő


Összefoglaló a vizsgatárgyakhoz használható segédeszközökről


 Magyar nyelv és  irodalom

 a vizsgáztató intézmény biztosítja:vizsgacsoportonként
 4 példány helyesírási szótár

 Matematika

 a vizsgázónak kell hoznia:függvénytáblázat (akár többféle is) és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas z  zsebszámológép, körző, vonalzó

 Történelem

 a vizsgázónak kell hoznia:történelmi atlasz;
 a vizsgáztató intézmény biztosítja:vizsgacsoportonként legalább
 3 példány helyesírási szótárt.

 Angol/Német  nyelv

 a vizsgáztató intézmény biztosítja:CD lejátszó
 (a 3. részhez: hallott szöveg értése),
 a vizsgázónak kell hoznia:nyomtatott szótár
 (a 4. részhez: íráskészség)

 Fizika

 a vizsgázónak kell hoznia:vizsgázónként szükséges függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas  zsebszámológép

 Kémia

 a vizsgázónak kell hoznia:vizsgázónként függvénytáblázat periódusos rendszerrel, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem  alkalmas zsebszámológép

 Földrajz

 A központi feladatsor két részből áll:
 I. rész: segédeszköz NEM használható;
 II. rész: a vizsgázónak kell hoznia:használható eszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges feladatok tárolására és  megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó

 Biológia

 nincs segédeszköz

 Informatika

 nincs segédeszköz

 Művészettörténet

 nincs segédeszköz